A légzés reflexszerű kihagyása egy veleszületett reflex, amelynek az a lényege, hogy ha a babák vizet éreznek arcukon, a külső légutakban, akkor azonnal bezárják a hangrésüket, szájukat, orrukon levegőt fújnak ki (buborék látható). Ez megakadályozza, hogy vizet nyeljen a gyermek, és az egészségre káros hatások így elkerülhetőek. Sokan azt hiszik, hogy a babák veszélytelenül merülhetnek. Ez azonban nem igaz, mert előfordulhat, hogy a baba vizet nyel, amely azután a tüdőbe kerül, ugyanis a reflex a félrenyelés ellen nem nyújt védelmet. A leírt reflex általában a 4-6 hónap után nem váltható ki többé. Ezt követően a tudatos légzésvisszatartást lehet tanítani.
A gyermeknek az úszás alatt, amikor már nem működik a légzést visszatartó reflex és helyét a tudatos légvétel-légzésvisszatartás veszi át, az orrán át kell lélegeznie. A növekvő mozgáslehetőségeivel a gyermek nyugodtan, ritmikusan veszi majd a levegőt, hasonlóan, mint a szárazföldön. A légzés sebessége változhat a mozgás intenzitása, a víz hőmérséklete, az izgalom, motiváció és a gyermek temperamentumának függvényében. Csak óvodáskorban képes a gyermek tudatosan alkalmazni az úszásnemekhez szükséges légzéstechnikákat. Ettől kezdve lehet a szisztematikus úszásoktatást megkezdeni.
